"Aki tud és tudja, hogy tud, az veszélyes, attól óvakodjatok!
Aki nem tud és tudja, hogy nem tud, az okos, azt tanítsátok!
Aki tud és nem tudja, hogy tud, az bölcs, attól tanuljatok!
Aki nem tud és nem tudja, hogy nem tud, az hülye, azt hagyjátok!

"Kit érdekel az én igazam, ha te mást gondolsz ugyanarról."

Requiem for a dream

http://www.youtube.com/watch?v=Cf-CFUZREm8

lehet vágyakat kergetni, de az mind saját pici belső halálokhoz vezet. pedig nem is olyan rossz az, ha tudatosan teszed, de az nagyon szétszed,ha nem vagy tisztában vele, h csak klaffogós lepkét kergetsz. és jönnek játszmák-kifogyhatatlanul, végeredmény nélkül. minek? minek! de nem tudsz ellenállni. mert azt várod tőle h valaki leszel, és ezért képes vagy mindent megtenni, még annyi idő után is...
és megint jönnek játszmák, és megint elveszted a fejed tőle, és rohanod a köröket... neeeem, most nem. nincsazazIsten.
egyszerre van most bennem nyugodt, megértő messzire látás, és egy visszahúzó "egy helyben tapicskolás". az egyik arra jó ne süppedjek bele a másikba. kihittevolna!

-
jegyzetek: (Az elmult 3 hónapból)
-negatív tükröződés, badacsonyi
-A reggel és az este jógája
-Agamayoga.com
-buddha-tar.hu
-indigopinceklub.hu
-439
-egyedül mint az újjam, legcsodálatosabb
-A faluban csak egy kocsma van
-ne tépkedjétek a virágokat! :)
-hogy gyakorolhatnád a természetességet- te ezekbe beleszülettél.

I., II.

-A macskáknak UFO-fejük van.

-Oszkáár-bogáár

Csokis álom

Azt álmodtam h egy csokis mandulás jogurtot nyitok ki és épp ettem volna,de valamiért megkínáltam a körülttem ülöket is,pedig olyan finomnak nézett ki! Erre telón felhív Szörnyike, mielőtt még visszakaphattam volna álmomban és ehetteem volnna belőle

nem kínálok meg senkit!

Már rég befaltam volna addigra!

Ilyen tiramisu-szerű volt inkább,de határoztott mandula volt,és jogurtos fedele volt,a fene a yo szívemet!

mesét mesélek

Kíváncsi leszek milyen "nofenét" fogok csinálni ezel az új béta de csak picittel. Majd megint "nem láccik" vagy "kettő van belőle"-ez lesz.

mesélek: Egyszer volt, holnap nem lesz, volt egyszer egy barna mező a Napszőtte nevű falucskában. Ahogy közeledett a tavasz sok-sok növény telepedett rajta. És mind zöldelltek és csak zöldelltek.Leanderek és Limonium gmellini -sóvirágok csak itták a zápor könnyeit és dudolásztak a -földfelszínen összeölelkező áramlatok -szélében.

Teltek a napok és a Limónium gmellini-sóvirágok nőttön növekedtek és csak növekedtek.Az egyik közülük egyre nagyobb és nagyobb lett, nőttön nőtt és csak növekedett és csak nőtt, addig -addig növekedett, míg nem elérte az égboltot. A csupakék csudás kékellő égboltot.Az óriási sóvirág nagyon élvezte, hogy a felhők neki köszönnek elősször és láthatja őket mikét szállnak -szálldogálnak lomhán előtte. Balról balrább és jobbról jobbrább.De legfőképp azt élvezte, de nagyon, és szinte már kidűllesztette a mellkasát , amikor a nap hajnalban felkelt és csak tünkölt . Csak neki töndöklött. Magába szívta minden melgét és boldogsággal töltötte el. Virágai gyönyködtettek .

Igen ám, de amíg a sóvirág kividult és kivirult, szegény Napszőtte Faluban a megszűnt a fény.Az óriásnövény minden meleségét és fényét elszívta a Napnak előlük. Összefutottak nagy ijedtséggel a manók, a szürke félhomályban ide -oda széledtek.Többen az ősi Bölcshöz mentek segítségért. A piros sapkás manók napok óta tanácskoztak már , a sötétben minden állat növény és manó egyre csak szomorkodott , és elkeseredésükben nem találtak megoldást a gondra. Néha Néha pedig eszükbe jutott régi izzóan vöröslő piros sapkájuk színváltása, mikor a NAp még rájuk süthetett.

Vigasztalták egymást, miközben az öreg Bölcs ezernyi varázslatot kipróbált: mérges galócát evett, varázstalanította a gonosz férgeket, meleget csiholt segédeivel, ám , semmi nem történt.

Másodpercek, percek múltak, teltek a napok és a félhónapok, mire az órásinál is óriásibb sóvirág jajgatni kezdett. Az erős fény és meleg teljesen megperzselte a virágait, és a nagyra növekedett levelei eltakarták szára számára a életet lehelő fényt. Olyannyira fájt minden tagja szegénynek ,hogy könnyezni kezdett. Száraiban fonnyadás indult, mígnem a tartó lábai és gyökerei elnehezültek,és a só virág összerogyott. Lett is nagy riadalom a falu manói közt, nem tudták mire vélni a nagy robajt, amivel egyszeriben a földre huppant.. Az erre összetódult pici megtört törpök között senki nem sérült meg, a sóviráág összesűlt hatalmas rószaszín virágait, jóizűen ették meg vacsorára, a szép kövér levelei pedig a mezőt változtatva; jól termő szántófölddé varázsolták.

Napszőtte falu népei boldogan futottak be a világos kis házkaba, hogy felébresszék az alvó manókat, mindenki vidám arcal és pofival fordult a másik felé és örültek h túljutottak ezen a vészen. Az öreg bölcs látomásinak igazat adván nézett kerül a szép szántófölden és elégedetten vonúlt tovább segédeivel. Boldogság és öröm lett eztán a falun úrrá, a vöröslő kalapos és kipirúlt arcu lakókon.

És napszőtte falu méltón viselhette gyönyörű nevét.

 

na mi a tanulság gyerekek?senki ne akarjon az égbe szállni,és csak magának akarni mindent, mert aki sokat akar,annak nem bírja a farka.

jövő héten a Csipkedő Király kalandjait mutatjuk be, remélem milliónyi sok részben:D

sSerettel: csipkedőkirályné